Alapszabály

Elhatározva az Egyesület a szervezett gazdasági bűnözés elleni hatékonyabb fellépésért létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet Alapszabályát:

I. Az egyesület adatai

• Az egyesület neve: Egyesület a szervezett gazdasági bűnözés elleni hatékonyabb fellépésért.
• Az egyesület székhelye: 1055 Budapest, Markó utca 16. szám.
• A tagjegyzék az Alapszabály – nem nyilvános, elkülönítetten kezelt – mellékletét képezi.

II. Az egyesület célja, tevékenysége

• Az egyesület célja a jogalkalmazás különböző területein tevékenykedő tagok hatékonyabb munkavégzésének előmozdítása és a szervezett gazdasági bűnözés elleni eredményesebb fellépés érdekében a gazdasági jog szabályozásának figyelemmel kísérése, büntetőjogi szempontú értelmezése.
• Az egyesület tevékenysége:

Az egyesület a fenti cél megvalósulása érdekében konferenciákat, tapasztalatcseréket, szakmai konzultációkat szervez, illetve elősegíti a tag ilyen irányú továbbképzésen történő részvételét.

III. Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

• Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete párttól független, annak anyagi támogatást nem nyújt, attól támogatást nem fogad el.
• Az egyesület az Alapszabályban meghatározott céljának megvalósítása érdekében a tag tagdíjbefizetésével, a személyi jövedelemadó 1%-ával történő rendelkezés alapján az egyesület javára juttatott összegből, valamint az egyesület részre biztosított esetleges állami támogatással gazdálkodik.

IV. Tagdíj

• Az egyesület tagja vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizet. A tagdíj összege évente 5.000,-Ft (azaz ötezer forint), amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év tavaszi Közgyűlésének utolsó napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján
• Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj teljes éves összegének megfizetésére köteles.

V. A tagság

• Az egyesület tagja lehet az a bíró, ügyész, igazságügyi vagy ügyészségi alkalmazott, valamint a nyomozó hatóság azon tagja, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az Alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.
• Amennyiben a tag 1. pontban meghatározott jogviszonya megszűnik, a tagsági jogviszony fenntartásáról az egyesület Közgyűlése a VII. 1. b) pontban meghatározott rendelkezések szerint jár el.

VI. A tagsági jogviszony keletkezése

Rendes tagság

• Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik.
• Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési kérelem elfogadásával keletkezik. A belépési kérelem az Alapszabály melléklete.
• A belépési kérelmet az Elnökséghez kell benyújtani, amely annak beérkezését követő első elnökségi ülésén egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. A tagsági jogviszony az Elnökség döntését követő Közgyűlés jóváhagyásával keletkezik. A tagfelvételi kérelem tárgyában hozott közgyűlési határozat a Közgyűlésen szóban kihirdetésre kerül.
• A tagfelvételi kérelem elfogadása esetén a kérelmező részére a Közgyűlésen tagkönyv kerül átadásra, amelynek átvételét a kérelmező írásban megerősíti. A tagkönyv mintája az Alapszabály melléklete.
• A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén az Elnökség a belépési kérelem tárgyában hozott elnökségi határozatot, valamint a közgyűlési határozatot a Közgyűlés megtartását követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolható módon megküldi a tagfelvételt kérelmező számára.
• A tagfelvételi kérelem tárgyában hozott döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.

Különleges jogállású tagság

• Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet – a Közgyűlés felkérése alapján – az a személy, aki az egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az egyesület célkitűzéseit támogatja, segíti.
• A tiszteletbeli tag felkéréséről az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz.
• A tiszteletbeli tagság a közgyűlési felkérés elfogadásával jön létre.
• A tiszteletbeli tag a rendes tagnak az Alapszabály VIII. a) és b) pontjában meghatározott jogait gyakorolhatja azzal, hogy a Közgyűlésen tanácskozási joggal vehet részt, nem választhat és nem választható, valamint szavazati jog nem illeti meg.
• A tiszteletbeli tagot a rendes tag kötelezettségei terhelik azzal, hogy az Alapszabály IX. b) pontjában meghatározott tagdíjfizetési kötelezettség nem terheli.

VII. A tagsági jogviszony megszűnése

• A tagsági jogviszony megszűnik a
• tag kilépésével,
• tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával,
• tag halálával,
• tag kizárásával.
• A tag tagsági jogviszonyát az egyesület Elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tag tagsági jogviszonya a nyilatkozat Elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
• A Közgyűlés a tag tagsági jogviszonyának egyesület általi felmondásáról dönthet abban az esetben, ha a tag egyesületi tagságának jogalapját jelentő, az Alapszabály V. 1. pontjában meghatározott jogviszonya megszűnik.
• A tagnak az Alapszabály V. 1. pontjában meghatározott jogviszonya megszűnésére vonatkozó bejelentésére figyelemmel az egyesület a bejelentést követő Közgyűlésen 30 napos határidővel felmondhatja a tag tagsági jogviszonyát, amelyről a tagot az Elnökség a Közgyűlést követő 8 napon belül írásban, igazolható módon tájékoztatja.
• Az Elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen Alapszabály vagy a Közgyűlés határozatában foglalt rendelkezéseket súlyosan megszegi vagy azokat sértő magatartást tanúsít. Kizárható a tag akkor is, ha a tárgyévi tagdíjat a tárgyévet követő év első Közgyűlésének utolsó napjáig nem fizette meg. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a mulasztás elteltét követően az Elnökség írásban – igazolható módon, póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményre történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, és a felszólításban foglaltaknak a póthatáridőn belül sem tett eleget.
• A kizárási eljárását első fokon – az Elnökség bármely tagjának ügye kivételével – az Elnökség folytatja le. Az eljárás megindítását bármely tag írásban kezdeményezheti, a tudomására jutott tények és körülmények részletezésével, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével, csatolásával. Az eljárás megindításáról az elnök dönt. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait közölni kell. A tag számára lehetőséget kell biztosítani, hogy védekezését és bizonyítékait előadja. A tag az eljárás során jogi képviselőt is igénybe vehet. A tagot az Elnökség kizárást tárgyaló ülésére meg kell hívni, és itt is lehetőséget kell adni számára, hogy védekezését megfelelően előadhassa.
• Az Elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
• A taggal az Elnökség kizáró határozatát írásban közölni kell. A határozatnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló okokat, tényeket, illetve azok bizonyítékait. A határozatnak továbbá tartalmaznia kell az igénybe vehető jogorvoslatról szóló tájékoztatást.
• A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A Közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A Közgyűlés határozatát annak meghozatalakor az elnök szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VIII. A tagok jogai

• Az egyesület tagja tagsági jogait személyesen gyakorolja.
• Az egyesület tagja jogosult
• az egyesület tevékenységében részt venni,
• a Közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a Közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni, illetve
• az egyesület irataiba betekintetni.
• Az egyesület tagja jogosult arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
• A Közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX. A tagok kötelezettségei

Az egyesület tagja

• nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét,
• köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni,
• köteles az egyesület Alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani,
• köteles a lakcímét, az e-mail címét, valamint azok megváltozását, továbbá az Alapszabály V. 1. pontja szerinti szolgálati jogviszonyának megszűnését a változás vagy a megszűnés bekövetkezésétől számított 8 napon belül az Elnökséghez bejelenteni.

X. Az egyesület szervei és tisztségviselői

• Az egyesület szervei:
• Közgyűlés,
• Elnökség.
• Az egyesület tisztségviselői:
• elnök,
• titkár,
• pénztáros.

A Közgyűlés

• A Közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.
• A Közgyűlés hatáskörébe tartozik
• az Alapszabály módosítása,
• a tagfelvétel jóváhagyása,
• a tagsági jogviszony felmondásának tárgyában való döntés,
• a tag kizárásának tárgyában hozott elnökségi döntéssel szembeni fellebbezés elbírálása,
• az egyesület megszűnésének elhatározása,
• a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása,
• döntés a különleges jogállású tag felvételéről,
• az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása,
• az éves beszámoló – ide értve az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása,
• az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt,
• a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés, valamint
• döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy az Alapszabály a hatáskörébe utal.
• A Közgyűlés évente legalább két alkalommal – tavasszal és ősszel – ülésezik. Rendkívül indokolt esetben – a téma megjelölésével – az elnök a rendkívüli Közgyűlést elektronikus úton 3 napra, az egyesület székhelyére összehívhatja.
• A Közgyűlést az Elnökség legalább 30 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, a Közgyűlést megelőző Közgyűlésen meghatározott helyszínre és időpontra hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül az is, ha a tag az elektronikus levelezési címére küldött meghívó kézbesítését, az Elnökség bármely tagjának elektronikus levelezési címére küldött elektronikus levéllel visszaigazolja. Visszaigazolásnak minősül az is, ha a tag az Alapszabály 3. mellékletét képező részvételi jegy elektronikus levélben történő megküldésével a Közgyűlésen való részvételi szándékára vonatkozó nyilatkozatot tesz.

• A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a Közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a Közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt Közgyűlés helyszínét és időpontját, valamint az arra történő felhívást, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.
• A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 15 napon belül a tagok az Elnökségtől a napirend indokolással ellátott kiegészítését kérhetik. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség 8 napon belül dönt. Az Elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja, vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat, minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül az is, ha a döntés kézbesítését a tag az elektronikus levelezési címére történő megküldését követően az Elnökség bármely tagjának elektronikus levelezési címére küldött elektronikus levéllel visszaigazolja.

• Ha az Elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
• Az Elnökség köteles a Közgyűlést haladéktalanul összehívni, ha
• az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
• az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy
• az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

• A Közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
• A Közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A Közgyűlés határozatképtelenség miatti elhalasztását követően azonos napirenddel összehívott Közgyűlés, a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
• A Közgyűlés levezető elnöke az egyesület elnöke, távolléte esetén a titkár. A Közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a jegyzőkönyvvezetőt és a két jegyzőkönyv-hitelesítőt, valamint szükség esetén a három fős szavazatszámláló bizottságot.
• A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők számarányát.
• A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

• akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít,
• akit a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít,
• akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
• aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
• akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja,
• aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy
• aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
• A Közgyűlés határozatát – az Alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület Alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
• Személyügyi kérdésekben a jelenlévők egyharmadának kérésére titkos szavazást kell tartani.
• Az egyesület tisztségviselőit a Közgyűlés titkos szavazással választja.
• A Közgyűlésen szavazategyenlőség esetén az elnök, távollétében a titkár szavazata dönt.
• A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a Közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett taggal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül az is, ha a tag az elektronikus levelezési címére küldött határozat kézbesítését, az Elnökség bármely tagjának elektronikus levelezési címére elektronikus levéllel visszaigazolja.
• A Közgyűlés megtartásának anyagi feltételeit az Elnökség az egyesület vagyonából, valamint a tagnak a Közgyűlés megtartásának céljára juttatott anyagi hozzájárulásából biztosítja.

Elnökség

• Az Elnökség az egyesület 7 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség tagjai az egyesület vezető tisztségviselői.
• Az Elnökség tagjai:
• elnök,
• titkár,
• 4 elnökségi tag,
• pénztáros.
• Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.
• Az Elnökség hatáskörébe tartozik
• az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala,
• az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése,
• a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése,
• az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása,
• a Közgyűlés összehívása, a tagság értesítése,
• az Elnökség által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása,
• részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre,
• a tagság nyilvántartása,
• az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése,
• az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése,
• az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele,
• a rendes tag felvételéről való előzetes döntés, és
• döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy az Alapszabály a hatáskörébe utal.
• Az Elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az elnök lakcímére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül az is, ha a tag az elektronikus levelezési címére küldött meghívó kézbesítését, az Elnökség bármely tagjának elektronikus levelezési címére küldött elektronikus levéllel visszaigazolja.

• Rendkívül indokolt esetben az elnökségi ülést az elnök az ülést megelőző 3 nappal, telefonon a napirend egyidejű közlésével is összehívhatja.
• Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
• Az Elnökség ülései nem nyilvánosak, azokon az Elnökség tagjain kívül az Elnökség tagjai által meghívott személy vehet részt.
• Az Elnökség határozatát – az Alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több, mint a fele jelen van. Szavazategyenlőség esetén az elnök, távollétében a titkár szavazata dönt.
• Az Elnökség rendkívüli esetben ülés tartása nélkül, telefonon, vagy e-mail útján – határozhat. Ebben az esetben döntést igénylő kérdést az Elnökség tagjaival – ugyanilyen módon – közölni kell, és az elnökségi tagok döntéséről feljegyzést kell készíteni.
• A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
• akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít,
• akit a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít,
• akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
• aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
• akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja,
• aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy
• aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
• Az Elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett taggal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli.
• Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül az is, ha a tag az elektronikus levelezési címére küldött határozat kézbesítését, az Elnökség bármely tagjának elektronikus levelezési címére elektronikus levéllel visszaigazolja.

Vezető tisztségviselők

• Vezető tisztségviselő kizárólag az egyesület tagja lehet.
• Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás
• a megbízás időtartamának lejártával,
• visszahívással,
• lemondással,
• a vezető tisztségviselő halálával,
• a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,
• a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
• A vezető tisztségviselő megbízatásáról az elnökhöz címzett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított 60. napon válik hatályossá.
• A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
• Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
• Az egyesület törvényes képviseletét az egyesület elnöke látja el. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
• A bankszámla feletti rendelkezéshez az elnök és a pénztáros együttes aláírása szükséges. Az elnök vagy a pénztáros akadályoztatása esetén a bankszámla feletti együttes rendelkezési jog gyakorlásához a titkár aláírása szükséges.

Titkár

• A titkár az Alapszabályban meghatározott feladatokon túl ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a Közgyűlés és az Elnökség rábíz.
• A bankszámla feletti rendelkezésre az elnök akadályoztatása esetén a pénztárossal együttesen jogosult.
• Az elnök lemondása vagy tagsági jogviszonyának megszűnése esetén a titkár 15 napon belül köteles összehívni a Közgyűlést az új elnök megválasztása céljából. Ezen időszak alatt az elnöki feladatokat a titkár látja el.

Pénztáros

• A pénztáros
• nyilvántartja a tagdíjak befizetéseit, mulasztás esetén jelzéssel él az elnök felé,
• ellenőrzi a kifizetések szabályszerűségét, ügyel a bizonylati fegyelem megtartására, a pénzügyek szabályszerűségére,
• gondoskodik a következő éves költségvetés és az éves számviteli beszámoló tervezetének előkészítéséről.
• Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre a pénztáros az elnökkel, utóbbi akadályoztatása esetén a titkárral együttesen jogosult.

XI. Az egyesület megszűnése

• Jogutód nélkül szűnik meg az egyesület, ha

 

• a tagok kimondják megszűnését,
• az arra jogosult szerv megszünteti,
• az egyesület megvalósította célját, vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, vagy
• az egyesület tagjainak száma 6 hónapon keresztül nem éri el a 10 főt.
• Az egyesület jogutódlással nem szűnhet meg, más egyesülettel nem egyesülhet, és egyesületekre nem válhat szét.
• Az egyesület megszűnése esetén a hitelezői igények kielégítése után megmaradó vagyont a Magyar Bírói Egyesületnek és az Ügyészek Országos Egyesületének egymás között egyenlő arányban kell átadni.

XII. Záró rendelkezések

         Az alapszabályban meg nem határozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, a 2011.évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásáról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (Ectv.) rendelkezései irányadók.

Záradék

A közgyűlésen megjelentek az itt megalkotott Alapszabályt, mint akaratukkal mindenben megegyezőt ismerik el, és azt a mai napon elfogadják.

Igazolom, hogy az egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály szövege megfelel az alapszabályi módosítások hatályos tartalmának.